Rengetegen beszélnek róla, naponta lehet friss híreket olvasni, sok ellentmondásos információval találkozunk. Hogyan is lehetne megfejteni ezek alapján a magyar befektetési piacot?
Hogyan fordulhat elő olyasmi, hogy tíz évvel ezelőtt még kamatot kaptam a bankban azért, hogy ott tartottam a pénzemet, viszont ma már senki nem becsüli ezt? A másik probléma a befektetési alapokkal kapcsolatos.
De mi is az a befektetési alap? A befektetési alap azt teszi lehetővé, hogy a befektetők megtakarításaikat a kockázatok megosztásával fektethessék be különböző befektetési formákba. Ezek lehetnek részvények, nyersanyagokhoz kötött befektetések, ingatlanok és még lehetne folytatni a sort.
Ez rendben van, viszont miért írtam, hogy probléma van mostanában vele? Manapság egyre többen figyelnek fel arra, hogy befektetési alapjaik nem, hogy szegényesen teljesítenek, hanem teljesen átfordultak mínuszba. Tehát azok a befektetések, amelyekbe a nagy befektetési alapok fektettek ma már rosszul teljesítenek.
Jelenleg ott tartunk, hogy a befektetési alapokkal, amelyeknek szintén vannak költségeik, még a lakossági állampapírok hozamainak utolérése is művészetnek számít.
A magyar befektetési piacon totális bizonytalanságot vehetünk észre. Csak körbe kell nézni, hiszen ez szerepel a tömegmédiában, valamint a közösségi oldalakon.
A bankbetétekkel nem lehetünk elégedettek a maguk 1% alatti hozamával, az állampapír pedig szintén nem a legkedvezőbb eredményeket hozza. Felmerül a kérdés, hogy hová tegyük a pénzünket, hogy legalább az értékét megőrizze egy ilyen inflálódó piacon?
Máig sokan a befektetési alapokat választották, most azonban érdemes megnézni az eredményeket.
Hangsúlyoznám, nem az a célom, hogy az alapokat kritizáljam, csupán a jelenlegi helyzetet szeretném kicsit összefoglalni azoknak, akik szeretnének tisztán látni.
Amennyiben alacsony kockázatú befektetési alapokat választunk, a hozam is alacsony lesz. Ez nagyon egyszerű: olyan típusú befektetésekbe tettük a pénzünket, ahol nincs nagy kockázat, hiszen nincsenek kiugró mozgások sem, viszont pontosan emiatt a veszteségnek is kevesebb az esélye. Ilyenek például az állampapír alapok, amelyek után egy év lekötéssel nagyjából 1% hozamot kapunk. Jelenleg ez a típus 60%-át teszi ki a befektetési alapoknak.
Sokan azonban az 1% körüli nyereséget nevetségesnek tartják. Szeretnének nagyobb hozamokat elérni a megtakarításaikkal. Ők az abszolút hozamú alapokat választanák, amelyeknek az a céljuk, hogy a lehető legmagasabb hozamot realizálják, de legalább túlteljesítsék az állampapír-hozamokat. Ez a szándék azonban nem mindig tűnik kivitelezhetőnek.
Most érdemes rátérni a jelen helyzetre. Egy ilyen nehezen kiszámítható piaci környezetben a befektetési alapok is nagyon nehezen találnak irányt. Ezeket a hatalmas pénztömegeket, amelyeket az alapkezelők kezelnek, nem lehet egyik napról a másikra mozgatni. Tehát vagy kiveszem a pénzem most, és azon veszítek, hogy nem vártam meg a lejáratot, vagy megvárom, amíg az árfolyamok miatt akár sokkal nagyobb veszteséget szenvedek el.
Jelen helyzetben érdemes áttérni a rövidtávú kereskedések irányába azoknak is, akik korábban a fent említett befektetéseket választották. A piac nagyon gyorsan mozog, emiatt kötelező gyorsan reagálni ezekre a mozgásokra.
A rövidtávú kereskedést elképzelhetjük egy kis motorcsónakként, amely könnyedén tud manőverezni, a kormánykerék elmozdításával könnyedén vesz teljes fordulatot is.
De akkor mihez hasonlítható a befektetési alap? Nagy tankhajóként ábrázolnám, amelyet nem nekünk kell irányítani, mi csak a szállítmányunkkal utazunk rajta. Ha ezek a hajók rossz irányba haladnak, akkor nagyon előre látniuk kell a piacot, hogy változtassanak az irányon, mivel már a “fékezést” is órákkal hamarabb el kell kezdeniük, manőverezni alig képesek, a hirtelen jött viharokkal pedig semmit nem tudnak kezdeni.
El kell döntenünk milyen “járművet” szeretnénk használni. Rábízzuk magunkat egy nagy tömegű hajóra, amelyet nem mi vezetünk vagy megtanulunk motorcsónakot vezetni?
Forrás: Bamosz